Ezek az élelmiszerek olyan módszerekkel készülnek, melyek lebontják a káros antitápanyagokat (például a glutént, a lektint vagy a fitiksavat), és megkönnyítik a felszívódásukat. Zoe Bingley-Pullin séf és táplálkozási szakértő elmondta, hogy az áztatás, a csíráztatás, az erjesztés és az aktiválás növelik az élelmiszerek tápértékét.

„Az élő élelmiszerek tulajdonképpen nyers, enzimekben gazdag ételek” – magyarázta a szakértő. „Az élelmiszerek csíráztatásával újraaktiváljuk a bennük lévő enzimeket, ezért könnyebben szívódnak fel, és a szervezetünk könnyebben le tudja bontani ezeket. Tulajdonképpen azt szokták mondani, hogy az emésztő-szervrendszerünk nyers étel fogyasztására fejlődött ki. Nagyon jól fel van készülve erre. Az emésztési zavarok leggyakrabban azért alakulnak ki, mert más problémák húzódnak a háttérben, például allergia, túl sok evés, evés rohanás közben és ehhez hasonló, emésztést megnehezítő szokások.”

Bár néhány élelmiszer, például a sárgarépa és a paprika tápanyagsűrűsége a hevítéstől megnő, étrendünk kétharmadát a szakértő szerint nyers, élő élelmiszereknek kellene alkotnia.

„Be lehet illeszteni az étrendbe például a fehérjében és B-vitaminban gazdag csíráztatott hüvelyeseket, és persze ott vannak a nyers zöldségek és gyümölcsök is. Ehhez még az aktivált diófélék és magvak is hozzáadhatók, amelyekben lebontjuk a fehérjét.”

„Az erjesztett élelmiszerek rengeteg jótékony baktériumot tartalmaznak. Kiváló ilyen étel például a savanyú káposzta – az erjesztési eljárás során megnő a jótékony baktériumok mennyisége, és rengeteg enzim található az ezzel az eljárással készített ételekben. Ha valaki irritábilis bél szindrómában vagy valamilyen allergiában szenved, természetesen kerülje ezeket az ételeket, de a népesség nagy részének jót tesz a nyers élelmiszerek egészséges kombinációja” – tanácsolja Bingley-Pullin.