A hunyor újra divat lett a hobbykertekben, manapság a legnépszerűbb évelők közé emelkedett, hiszen évről évre új fajták kerülnek ki a kertészetek polcaira.

A hunyor a boglárka félék családjába tartozik, amelynek ma már számtalan fajtájával találkozunk a kertészetek polcain. A 25-60 cm magasra megnövő kis bokor formájú növény, élénkzöld levelekkel rendelkezik. A hunyor tartása és gondozása még a kezdő hobbykertész számára sem okozhat gondot, hiszen csekély odafigyelés és ápolás mellett is gyönyörűen virágzik évről évre.

A hunyorok már januártól elkezdenek virágozni, de egyes fajtái még májusban is nyílnak, így érdemes több tövet is telepíteni a kertbe, hogy sokáig élvezzük szépségüket.

Az általunk virágnak látott részek, nem szirmok, hanem csészelevelek, amelyek halványzöld, rózsaszín, hófehér, barackszínű, és fekete színben is pompáznak. A csészelevelek lehetnek pöttyösek, csíkosak, de szimpla, sőt duplaszirmú változata is van.

Már maga a növény levélzete is igen mutatós, a sötétzöld örökzöld levelek önmagukban is szépek, amelyek még jobban kiemelik a csészelevelek szépségét.

A hunyor ültetése

Mivel a hunyor egy erdei aljnövény, így nem meglepő, hogy kedveli a nedves, tápanyagdús nedves talajt, de a tőzeges savanyú talajon nem fejlődnek szépen. Sem a túlszáraz, sem a túl nedves talaj nem megfelelő számukra, valamint a kert félárnyékos részébe érdemes elültetni, ahol pl. délelőtt árnyékban van a növény, és csak délután kap napot.

A hunyort ültethetjük fák vagy nagyobb cserjék árnyékába is, ahol védve vannak a téli hidegtől és fagytól is, egyesével szoliter növényként, vagy csoportosan fajták szerint. Az ültetési távolság 20-40 cm. Akinek nincs kertje csak terasza, akár egy közepes méretű cserépbe is ültetheti a hunyort, így tavasszal gyönyörködhet a virágok szépségében. Ebben az esetben is fontos a megfelelő fagyvédelem, érdemes avarral vagy szalmával takarni a töveket. Ültetésre az ideális időszak az ősz, de a tavasszal sok kertészetben virágzó cserepes hunyort is vásárolhatunk.

Az hunyorok nagyon jól mutatnak a hóvirág, tulipán, jácintok, és primulák között, a nyáron virágzó fajtákat pedig érdemes a páfrányok és árnyliliomok társaságába ültetni.

A hunyor fajtái

A fekete hunyor (Helleborus niger) az egyik legkeresettebb hunyorfajta, de nevével ellenben nem fekete a virága, hanem fehér vagy halványsárga. Nevét az áttelelő fekete gyöktörzséről kapta.

A fekete hunyor vadon is megtalálható, de védett növény, így ha valaki ilyen növényt lát a természetben, sem leszedni, sem kiásni nem szabad. De kertészetekben ma már ezt a fajtát is lehet kapni, így bármikor ültethetünk belőle.

A legtöbb hunyor erősen mérgező, így kisgyermek vagy háziállat jelenlétében erre figyeljünk oda.

A keleti hunyor (H.orientalis) februártól egészen áprilisig virágzik, a csészelevelek fehér, sárgászöld és bíborszínben tündökölnek. A Keleti hunyornál is több fajta közül választhatunk, ma már van szimpla, telt virágú és anemone változat is, manapság a bíbor színű változatot keresik a legtöbben.

A Kisvirágú hunyor Helleborus dumetorum ssp.sötét bíborvörös színben pompázik, és januártól március végéig is virágzik.

Pirosló hunyor Helleborus purpurascens: zöldes bíbor színben virágzik március közepétől április végéig.

Hunyor ´Double Dark Pink már február elejétől virágzik, fantasztikus szép bíbor telt virágaival.

Mivel a hunyort nagyon könnyű beporzással keresztezni, így a kertészek évről évre újabb fajtákkal rukkolnak elő.

A beporzást mi magunk is kipróbálhatjuk kertünkben, ha van több fajtánk, ehhez gyűjtsük be a virágport a virágról egy ecsettel, majd ezt kenjük rá egy másik virág telt még zárt bimbójára.

Ezután óvatosan zárjuk vissza a virágbimbót, és ismételjük meg a műveletet még kétszer. Érdemes felírni a két szülő fajta pontos nevét és viráguk színét, hogy lássuk sikerült –ezen a beporzás.

A beporzott bimbóra tegyünk egy papírzacskót, hogy más pollenekkel ne érintkezzen a virág. Végül a virágzás végén gyűjtsük be a magtokokat, és vessük el a magokat szemcsés laza vályogos virágföldbe, majd óvatosan nedvesítsük be. A csírázás csak ősszel vagy télen fog megkezdődni, ilyenkor érdemes a magoncokat egy fűtetlen, de fagymentes helyen tárolni, mivel a magoknak szükségük van a hideghatásra a csírázáshoz. . Ezután már csak a növekedésnek megfelelő méretű cserépbe kell elültetni a növényeket, amelyek csak a következő vagy két évre rá váró tavaszon fognak virágozni.

A hunyor gondozása

A hunyorokat sajnos nyáron előszeretettel megrágják a csigák, de a levéltetvek is kedvelik, így ezek ellen érdemes védekezni.

Nyár végén, amikor az összes virág már elvirágzott, a növény nyugalmi állapotba kerül, ilyenkor már nem igényel sem locsolást, sem gondozást, bár nagy forróság esetén érdemes kevés vizet adni neki. Az elnyílt virágokat érdemes rendszeresen eltávolítani, a barnuló vagy száradó leveleket pedig tavasztól őszig bármikor levághatjuk.

Bár a legtöbb hunyorfajta télálló, a fiatal, vagy frissen ültetett töveket érdemes télire takarni szalmával vagy avarral, de egy kevés komposztot vagy istállótrágyát is szórhatunk ilyenkor a töve köré.

A hunyor szaporítása

A hunyort tőosztással nem szerencsés szaporítani, mivel nem viseli, jól ha megbolygatják gyökérzetét, a magvetéssel szaporított töveknél viszont gyakran éveket kell várni, mire virágozni kezdenek.

Akinek még nincs a kertében hunyor, de szívesen ültetne tavasszal virágzó példányokat tud a kertészetekben vásárolni.