Az utóbbi 10 év leggyűlöltebb ellensége
Az ázsiai márványospoloska eredetileg Kínából, Japánból és Tajvanról származik, az első példányok 1998-ban jelentek meg az USA-ban, és egészen 2010-ig kellett várni arra, hogy megjelenjen az európai kontinensen, 2013-ban pedig Magyarországon is találkozhattunk vele. Az azóta eltelt években ez az inváziós faj az egyik leggyűlöltebb mezőgazdasági/kertészeti kártevővé nőtte ki magát, azonban azok az emberek is utálják, akiknek nincs kertjük, mivel a hidegebb idő érkeztével szívesen keres menedéket a lakások melegében.
Az ázsiai márványospoloska mindent szeret…
A legnagyobb baj az vele, hogy mindenevő, az összes gyümölcstermő fán és cserjén megél, de találkozhatunk vele kukoricán, szóján, különféle zöldségeken, sőt, dísznövényeken is. A mi kertünkben először megdézsmálta a cseresznyefát, később az alma-, szilva-, körtefát, a paradicsomot, a paprikát, végül pedig az orgonát. Az ázsiai márványospoloska a szúró-szívó szájszervét használja táplálkozáshoz, ennek pedig az az eredménye, hogy a gyümölcsök/zöldségek felületén gödrök jelennek meg, a levelek pöttyösödnek, végül pedig a termény fejlődése visszamarad, fogyaszthatatlanná, eladhatatlanná válik.
Az ázsiai márványospoloska rosszabb, mint a többi poloskafaj!
Magyarországon régebben csak a zöld színű vándorpoloskával lehetett találkozni, emlékeimben úgy él, mint a furcsa ízű málna, ugyanis többnyire ezen a növényen telepedett meg. Ez a poloskafaj nem volt annyira agresszív, mint az ázsiai rokona, az utóbbi években megjelent faj tagja nagyobb valószínűséggel fog beköltözni otthonunkba, mint a többi poloska. A redőnytokokban, az ajtótokokban, a padláson, a legkisebb résekben próbálja átvészelni a hidegebb évszakot, a legnagyobb baj viszont az, védekezés gyanánt irtózatos bűzt ereget, ami az egész lakást képes elárasztani.
Mit tehetünk az ázsiai márványospoloska ellen?
Sok mindent kipróbáltunk már, de az igazság az, hogy csak és kizárólag megelőzéssel lehet védekezni ellenük. Készítsünk számukra többféle csapdát (ami a legjobban beválik, azt használjuk legközelebb). Káros vegyszert nem tartalmazó feromoncsapdákat helyezhetünk ki, amik csalogatják a poloskákat és fogságba esnek. Műanyag flakonból is készíthetünk csapdát, ez három részből álljon: az alsó részben világítson egy led-szalag, a középsőbe töltsünk mosószeres folyadékot, a felső rész pedig egy tölcsér legyen. A poloskákat a fény oda fogja vonzani, a tölcséren keresztül bemennek, ki viszont már nem jutnak. Ugyanezt megtehetjük egy nagy, lapos tál segítségével is: töltsük fel nagyjából félig mosószeres folyadékkal, majd az éjszaka folyamán világítsuk meg egy lámpával. Ezen módszereknek hátránya, hogy nem csak a poloskákkal fog végezni! A fokhagymaspray, a borsmentaspray, a neem olaj, a chilispray és a citromspray segíthet abban, hogy ne jöjjenek be a lakásba, ugyanis ezeket ki nem állhatják – az elkészített spray-vel fújjuk körbe az ajtókat, ablakokat.
Van remény a jövőre nézve!
Már megjelent Európában is az ázsiai márványospoloska természetes ellensége, az év elején Svájcban találkoztak a szamuráj darázzsal. Ez a mindössze 2-3 milliméter nagyságú darázs parazitaként pusztítja az ázsiai márványospoloskát, a kártevő tojásaiból kelnek ki példányai, ezzel akadályozva meg a poloskák szaporodását. Az, hogy mikorra várható a szamuráj darazsak elterjedése, és lesz-e ennek esetlen rossz hatása másra nézve, még nem lehet tudni, várjuk az erről szóló információkat!
Szerző: Bohács Ádám kertéptő szakértő – Növényvédelem
