A krókuszok azok a növények, akik elsőként köszöntik a tavaszt. A krókusznak bár apró virágai vannak, amelyek mindössze 10-15 cm magasak, mégis igazi látványossággá válnak kertünkben, hiszen évről évre egyre több virág bújik ki tavasszal, így idővel egy egész krókuszvirág tenger lesz a virágágyásokban. A krókusz számtalan színben pompázik, lehetnek akár sárga, fehér, lila, narancs, liláskék, bíbor, két vagy akár háromszínű szirmai is.
A krókusz eredete:
A krókusz a nősziromfélék családjába tartozik, ma már Közép és Dél Európa, Észak Afrika, és India, és Nyugat Kína területén is nagy számban megtalálhatók. A krókusznak több mint 80 fajtája létezik, és ezekből több száz kertészeti faj jött létre az évek alatt.
A sáfrány a világ legdrágább fűszere!
A sáfrány nevű fűszert a Crocus sativus nevű fajtából állítják elő, amihez 1 kg sáfrányhoz egymillió bibe szükséges. Így jelenleg ez a világ legdrágább fűszere, amely ősszel virágzik, mindössze két hétig, ekkor szedik le, és szárítják a bibéjét. Az igazi sáfrány nem csak szép színt ad az ételeknek, de kellemes aromát is.
A jóféle sáfrány (Crocus sativus) bibéje vörösesbarna, aromás illatú, kesernyés fűszer, az ételt aranysárga színre festi. A sáfrány a világ legdrágább fűszere.
A sáfrány régen használt fűszernövény, az ókori időkben a fűszersáfrány termesztésére az i. e. 2300-as években utaltak elsőként. Az ókori sumér uralkodó: Sargon nevének jelentése: “Sáfrány város”.
A legnagyobb sáfránytermelő Spanyolországban kétféle sáfrányt, a Crocus Coupet és a Superiort különböztetnek meg. Az előbbi értékesebb, mert a bibeszál felső részét tartalmazza, amely a legaromásabb, az utóbbihoz a teljes bibeszálat veszik ezért nem annyira intenzív az aromája és a színe. Spanyolországban parázs felett szárítják a sáfrányt, ettől kicsi füstös ízt kap. Forrás: http://valodisafrany.blog.hu/2010/05/01/valodi_safrany_a_fuszerek_kiralya_a_kiralyok_fuszere |
Krókusz fajtái:
A kertészeti fajták közül a legismertebbek a következők:
Nagy virágú kerti krókuszok, amelyek március elejétől április végéig nyílnak. Ezek közük a fehér virágú krókusz (crocus vernus) a sárga virágú arany krókusz (crocus flavus) a legismertebb.
A korán virágzó krókuszok közül, amelyek már februárban is virágba borulnak a liláskék és kék árnyalatú illírkrókusz (crocus tommasinianus), valamint a kétszínű virággal büszkélkedő korai krókusz (crocus chrysanthus) is gyakran fellelhető a kiskertekben.
De vannak ősszel nyíló krókusz fajták, amelyek szeptembertől októberig virágoznak, ilyen pl. a világoskék krókusz (crocus speciosus) vagy a liláskék ( crocus sativus) krókusz.
A krókusz ültetése:
A krókusz hagyma kedveli a napos meleg kerteket, és a laza tápanyagban gazdag talajt. A hagymákat érdemes csoportosan elültetni, egymástól kb. 8-10 cm távolságra és 10 cm mélyre.
Mivel a krókuszok is a hagymás növények közé tartoznak, az ültetési idejük megegyezik a többi hagymás növény ültetésével, vagyis a tavasszal virágzó fajtákat ősszel október közepétől kell elültetni, míg az ősszel virágzó fajtákat nyáron érdemes elültetni.
Krókusz gondozása:
A krókusz nem igényel túl sok törődést és gondozást, de tartós szárazság esetén azért locsoljuk időnként. Ezek a kis apró tavaszi virágok kedvelik a napos, vagy félárnyékos területet, ahol jó vízáteresztő képességgel rendelkezik, és mérsékelten tápanyagdús, humuszos, vagy kissé homokos a talaj.
Krókusz szaporítása
A krókuszt sarjhagymákról lehet szaporítani, vagyis a sarjhagymákat kell leszedni és más helyre elültetni, de ha elültetünk pár krókusz hagymát a kertünkbe, azt látjuk, hogy pár éven belül szó szerint meghódítják a kertet, mivel nagyon gyorsan terjeszkedik.
A krókusz felhasználása:
A krókusz hagymákat ültethetjük virágágyásokba, mivel jól mutatnak más tavaszi hagymás növények társaságában, mint pl. a tulipán, vagy a jácint, de a gyep területére is becsempészhetünk pár tövet. Sziklakertbe, fák tövébe, virágládákba, és utak mentén is színpompás dísze lesz a kertünknek.