Cikkek

Egészségünk őrei: probiotikumok

A téli időszakban gyakori náthás, meghűléses panaszok megelőzése és kezelése kapcsán egyre többet hallhatjuk a probiotikum kifejezést. Sokan mégsem ismerjük pontos jelentését, nem tudjuk mikor, és hogyan alkalmazhatjuk őket egészségünk védelmében.

A probiotikumokról dr. Hidvégi Edit gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

-Mi a probiotikum?
A probiotikum kifejezés több, különböző baktérium törzset jelöl. Ezek nem kórokozók, hanem jótékony baktériumok. Együtt élünk velük, szimbiózisban. A probiotikumok a bélrendszerben találhatóak, az általunk elfogyasztott ételek meg nem emésztett cukor-komponensével táplálkoznak. Cserébe olyan vegyületeket kapunk tőlük, amire nekünk van szükségünk: pl. K vitamint, ami a normális véralvadáshoz szükséges anyag. Az immun-rendszert is serkentik, ez nagyon lényeges a kórokozók elleni természetes védekezés kialakításában.

-Ha szervezetünkben megtalálhatóak, miért van szükségünk probiotikumok szedésére?
Valóban, a probiotikumok szinte születésünktől fogva bélflóránknak természetes részei, melyet szoptatással, vagy probiotikum tartalmú tápszer adásával tarthatunk egyensúlyban. Ez az egyensúlyi állapot azonban különböző okokból bármely életkorban felborulhat. Az antibiotikumok szedése során például nem csak a kórokozók, de a jótékony baktériumok is elpusztulnak. Az egészséges bélflóra felborulását eredményezheti még a fokozott stressz, helytelen táplálkozás, hasmenéssel járó betegség, vagy gyulladásos bélbetegség. Ezek következtében jelentkezhetnek a főként haspuffadással, hasmenéssel járó kellemetlen tünetek. Ilyen esetekben probiotikumok szedésével kell gondoskodnunk a normál bélflóra helyreállításáról.

-Hogyan hatnak a probiotikumok?
Fertőzéses megbetegedések esetén az elfogyasztott probiotikum kiszorítja a bélben levő kórokozó baktériumokat, gombákat, gátolja a vírusok káros hatását. Hasmenéses betegségek alatt vagy után adva segít a normál bélflóra helyreállításában. Tudományos vizsgálatok igazolják a probiotikumok szerepét az allergia megelőzésében is. Csecsemőkorban a probiotikumok csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A későbbi életkorokban, bizonyos esetekben szintén eredményes a „jó baktériumok” adása, de ekkor már nem játszik szerepet az allergia-megelőzésben.

-Mikor szedjünk probiotikum tartalmú táplálékkiegészítőt? Csak a felsorolt panaszok esetén, vagy előnyös folyamatosan szednünk, a fertőzések megelőzésére is?
Antibiotikus kezelés során általában elegendő csak átmenetileg használni - a gyógyszer szedése alatt és után 1 hétig. Vírusos, egyéb fertőzéses hasmenések megelőzésére, gyulladásos bélbetegségek kiegészítő kezeléseként, illetve csecsemőkorban allergia megelőzésre azonban hosszabb ideig, akár hónapokon keresztül javasoltak. Most, az influenza-szezonban érdemes azt is megemlíteni, hogy kimutatták a probiotikumoknak, elsősorban a Lactobacillus GG-nek a légúti fertőzések számának csökkentésében játszott jótékony szerepét is. Hosszabb idejű alkalmazás esetén az immunrendszert erősíti, így képes mindennemű fertőzés előfordulásának valószínűségét csökkenteni.

-Okozhat-e mellékhatást a probiotikumok szedése?
A probiotikumok patikai készítmények formájában is elérhetők, - ez utóbbi esetben ismert törzsek, meghatározott csíraszámban szedhetők, - gyakorlatilag mellékhatásuk nincs. Az egészséges bélflóra fenntartását táplálkozásunkkal is segíthetjük. Probiotikumban különösen gazdag források a savanyított tejtermékek: a joghurt és a kefír.

Forrás: www.orvostkeresek.hu