A napokban kint sétáltunk és bizony nem lehetett nem észrevenni, hogy szegény fák szó szerint kókadoznak a szomjúságtól. Csapadék alig van, azt hogy mi lesz, télen ki tudja? Lehet, hogy a jövő nemzedéke a havat csak fényképen fogja látni?

Egyre több kertésztől hallani, hogy olyan gyümölcsfák, amelyek több éve vannak egy helyen tavaly kifagytak. Viszont nyáron kiégnek a növények és nem győzzük locsolni a kertet.

A mezőgazdaság is nagy bajban van, hiszen idén bőven jutott nekik szélvihar és jégeső majd erre jött az aszály. Ilyen körülmények között hogy lehet búzát-kukoricát vagy épp gyümölcsfát ültetni és gondozni?

Nagy a vita a télálló banánról és télálló pálmákról, amelyek szintén nem viselik jól nálunk a telet. Egyszerű évelő növények pusztulnak el télen, és hogy mi ennek az oka? Nincs hó és a hőmérséklet is ingadozik.

Ha megfigyeljük az időjárást egyértelmű, hogy földünk klímája változik jelenleg a felmelegedés 0,8 foknál tart. Még a tudósok sem látják egyértelműen a következményeket ám abban biztosak, hogy a nyár száraz és csapadék hiányos lesz több lesz, az aszály ám ez nem jelenti azt, hogy télen kevesebb lesz a hó. (Nem is emlékszem mikor volt utoljára igazán nagy hóesés itthon)

Talán nem tűnik nagynak a 0,8 fokos felmelegedés ám azt tudnunk kell, hogy + 2 foknál már katasztrofális következményei lehetnek a felmelegedésnek. Az ENSZ 2007-es jelentésében az áll, hogy hazánk az egyik legsérülékenyebb ország a klímaváltozásban, mert az átlag hőmérséklet másfélszeresen gyorsabban növekszik. Sajnos egyre gyakrabban lesznek nyáron rövid ideig hatalmas viharok jégeső majd utána hónapokig egy csepp eső sem fog esni.

Hogy hazánk trópusi vagy sivatagi ország lesz –e még nem tudni. De hogy kertünk és növényeink is változni fognak az biztos.

Idén aki kertészkedett láthatta, hogy áprilisban már javában muskátlik fogadták a kertbarátokat az árusoknál és hiába is kerestük a tavaszt sehol nem láttuk. Szinte egy időben volt hóvirág és muskátli a kertekben. Eleinte még mi is csodálkoztunk és óvtuk a kertbarátokat, hogy áprilisban muskátlit ültessenek, hiszen jöhet egy fagy és a hideg, de legnagyobb megdöbbenésünkre az idő csak melegedett. Áprilisban 20 fokos napsütéses idő volt és nem is változott. Szegény kertészek nem győzték eladni a sok muskátlit áprilisban, mert májusra már túlnyíltak a tövek. Régen még augusztusban is ültettük a növényeket most meg áprilisban már tele volt a kert.


Érdemes már jó előre gondolkodni a jövőn és elkezdeni az esővízgyűjtést, már ha lesz mit gyűjteni, és olyan növényeket ültetni a kertbe, amelyek kevesebb vízzel és öntözéssel is beérik, vagy nyáron ingünk -gatyánk rámegy majd a vízdíjra. Vajon hány kertben tudják majd a pázsitot fenntartani és öntözni? Hány növény és állatfaj fog kipusztulni? Idős bácsik és nénik mesélik, hogy ők bizony az elmúlt 60-70 év során sem láttak ilyen időjárást és ekkora viharokat főleg nem ilyen gyakran. Akkor mi vár gyermekeinkre, unokáinkra?

Sajnos a klímaváltozás vissza fordíthatatlan és már most saját bőrünkön, házunkon, kertünkön tapasztalhatjuk a jelenlétét. Mi lesz egy vagy két év múlva? Talán bele sem merünk gondolni.

Jelenleg kb. 25%-kal esik kevesebb csapadék, mint a XX.században ami kertünkre nézve és pénztárcánkra is káros hatással bír.

Ugye önnek is ismerős hogy kiég, a muskátli a kertben a növények már nem bírják a napsütést, a szobanövények barna foltosak lesznek a naptól. De persze a kártevők egyre többen vannak, szaporodnak a levéltetvek a gyapjas tetvek ugyanis nem fagynak el télen így számuk évről évre emelkedni fog.

Sokan jósolják azt, hogy hazánk mediterrán ország lesz, mint pl. Olaszország, de ilyen kevés csapadékkal inkább sivatagi ország leszünk. Míg nálunk kevés a csapadék a föld másik felén egyre több az árvíz és a szökőár. Évről évre több az erdőtűz, és a hurrikán.

Csak reménykedhetünk, hogy továbbra is élvezhetjük kertünkben a gyöngyvirágot, az árvácskát a nefelejcset vagy épp a hóvirágot, akinek tavasszal nagyon gyorsan kell kihajtania, hogy tavaszi és ne nyári virág legyen. Mit tehetünk ez ellen? Sajnos egyedül nem sokat.

Sok ember dolgozik és küzd azért, hogy a fejlődő országokban kevesebb legyen a káros anyag kibocsájtás, de sajnos az embereknek néha a profit többet ér, mint maga a föld és bolygónk egészsége.