, azzal a különbséggel, hogy a hemoglobinban a magnézium helyett vas van. Akár ikreknek is tekinthetjük őket.
A zöld levélben nagy mennyiségben van jelen a magas vastartalmú kloroplasztisz, amely a sejtmaghoz hasonlóan a protoplazmában található. Egy fehérjeszerű anyagból áll, amelyben a klorofill kis magok formájában fekszik. Maga a klorofill az életképes levél alapfeltétele.

A klorofill-molekula magja
1913-ban Richard Willstätter disszertációt írt a klorofillról. Ebben elmagyarázza, hogy a klorofill a benne tárolt napfény segítségével képes a halott anyagból élőt építeni. 1915-ben a klorofill-molekula felépítésének vizsgálatáért Nobel-díjat kapott. A szintén Nobel-díjas Dr. Hans Fischer pedig arra jött rá, hogy a zöld levelek kémiája megegyezik a hemoglobinéval.
A klorofillok olyan magnézium-komplexek, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fotoszintézishez, azaz a fényből való energiakinyeréséhez.


A kloroplasztitok a vastartalmuknak köszönhetően képesek a fényenergiát felvenni – és bizonyos reakcióközpontokon keresztül – elektromos áramként továbbítani és tárolni. Ezek tehát apró fénygyűjtő központok, amelyek a klorofillrészecskékben megtartják a napfény energiáját, és párhuzamosan az emberi szervezet számára feldolgozható, energiában gazdag elektronformába alakítják át.


Ez a növényben tárolt, különösen értékes fényenergia az úgynevezett biofoton, amely a szervezet sok létfontosságú folyamatát támogatja. A kozmosz magas értékű fényenergiáját továbbítja a test sejtjeibe és szöveteibe, segítve a sejtlégzést és az anyagcserét. A klorofill nagyban támogatja az agy kifinomult funkcióit, az ideg- és hormonrendszert, valamint a sejteket.
A klorofill két alkotóelemből áll: klorofill-A-ból (kékeszöld) és klorofill-B-ből (sárgászöld), amelyek 2,9 az 1-hez arányban találhatóak meg a legtöbb növényben. Mindkettő építőeleme a pirol, amely a vörösvérsejt festékanyagának, a heminnek is alkotóeleme. A hemin proteinnel (globin) összekapcsolódva hemoglobinná alakul.



Érdekesség, amint arra már korábban utaltunk, hogy a klorofill és a hemoglobin nagyon hasonlóak. A különbség annyi, hogy a klorofillnek magnéziumatomja van, míg a hemoglobinnak vasatomja. Tehát amíg a szervezet elegendő vashoz, klorofillhez, jó minőségű fehérjéhez és oxigénhez jut, addig jó esélye van állandó jó minőségű hemoglobin termelésére. Ennek révén jut hozzá az egész szervezet, beleértve az egyik legfőbb felhasználót, az agyat is, a létfontosságú oxigénhez, amelyet aztán a szervezet arra használ fel, hogy a sejtek energiaellátását biztosítsa.

Klorofillban gazdag algatermékeinket megtalálja Biorganik webáruházban.