A szél energiáját hasznunkra is fordíthatjuk. Az ókorban főleg a hajósok használták ki az áramló levegőt. A perzsák azonban már arra is rájöttek, hogyan lehet gabonát őrölni a segítségével. A szélmalmok évszázadokig hozzátartoztak a vidék látképéhez. Utódaik ma is gombamód szaporodnak Európa szerte. A 70-es évek olajválsága felhívta a világ figyelmét arra, hogy az energiaforrások végesek, de nem pótolhatatlanok. A szélből például legalább annyi energiát nyerhetünk, mint a hagyományosokból.

Németországban a beépített kapacitás már elérte a 12 ezer mg wattot. Ez a szám ez akkor mond nekünk igazából többet, ha összehasonlítjuk például a paksi atomerőmű teljesítményével, ahol 1800 mg watt beépített kapacitás található.

Magyarországon a szélenergia kihasználása egyelőre minimális. De nem is eredhetünk Németország vagy a szélenergia hasznosításában élen járó Dánia nyomába. Hazánk ugyanis a Kárpát-medence hatása miatt kevésbé szeles, mint Nyugat-Európa tenger parti országai.
Magyarországon azt szokták mondani, hogy ha 10-es skálán rangsoroljuk a szélerősséget, akkor valahol a skála alján helyezkedik el, tehát nagyon meg kell nézni, hogy hol érdemes foglalkozni a szélerőművekkel. Magyarországon az első szélerőművet Budapesttől 60 km-re, délre, a Duna partján, Kulcson állították fel 2001 májusában. A helyszín kiválasztása előtt egy éven keresztül mérték a helyi széladatokat.

Nagyon kedvező adottságokkal bír ez a környék, mivel Móri árok hatása is itt érvényesül, illetve a Duna mikroklímája is kedvezően befolyásolja az energiatermelést. Az erőmű kapacitása 600 kilowatt/ óra, ami azt jelenti, hogy körülbelül 3000 maximális teljesítménnyel működő szélturbina lenne képes a Paksi Atomerőmű által megtermelt energia előállítására. A jól kiválasztott helyszín beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A kulcsi erőmű az első évben csak nem 1300 megawatt/óra energiát termelt. Hogy mire elegendő mindez?

Ezt úgy érdemes szemléltetni, hogy ez a kulcsi erőmű, itt Kulcson, annyi energiát termel egy év alatt, amennyit 600 család elfogyaszt.

De hogyan lesz a szélből energia, a 65 méteres torony segítségével? Az érkező szél megforgatja a 44 méter átmérőjű, három szárnyű lapátkereket. Ez közvetlen kapcsolatban van a gépházban található 600 kilowattos sokpólusú szinkrongenerátorral, amely váltakozó áramot állít elő. Ez a magasban előállított, kisfrekvenciájú váltóáram kábeleken keresztül jut be a torony aljában lévő berter szekrénybe. Innen kerül az áram a hálózatba. A lapátkerekek akkor indulnak el, ha a szél sebessége eléri a 9 km/órás sebességet. Mivel a kulcsi erőmű jó helyen van, 65 méteres magasságban gyakorlatilag mindig van ekkora szél. Viharban azonban biztonsági okokból le kell állítani a kereket.

9 km/órás sebességnél leáll az erőmű, amit úgy csinál, hogy a motorlapátokat elfordítja, hogy a szél nem tud belekapni, tehát elsuhan a szél a lapátok mellett és nem tud belekapni és akkor nem tud forogni. Erre azért van szükség, mert a viharos szél kárt tehet a turbinában. Az energiatermelés egész folyamatát számítógép vezérli. Az aktuális szélsebesség és szélirány alapján a computer ideális irányba fordítja a gépházat és lapátokat, hogy mindig a lehető legnagyobb mennyiségű energiát tudják kinyerni a szélből. Az erőműben még a javításokhoz sincs szükség személyzetre.


Egy közvetlen telefonos kapcsolat, tehát egy modemes kapcsolat van magával a szerviz és karbantartó csoporttal Németországban. 300 fajta hibaüzenetet képes küldeni az erőmű onnantól kezdve, hogy kiégett egy izzó egészen addig, hogy ha komoly problémával találkozna a berendezés.

Ilyen azonban eddig nem fordult elő. A szélerőművek környezeti ártalmai között csak a lapátkerekek zaját, a tornyok hosszan elnyúló árnyékát és tájkép romboló hatását szokták említeni. Az ellenzők szerint a szélerőművek légteréből eltűnnek a madarak. Az üzemeltetők szerint ez nem igaz. Ide költözött egy vércsepár a hegy túloldalára, azt is fogjuk majd látni. Ugyanannyi madár van, mint előtte, sőt a gépház tetejét ezek a ragadozó madarak megfigyelőhelyként szokták használni. Tehát leülnek az éjszakai fényt jelző keresztkonzolokra.

A helyiek azonban rögtön megszokták és egy felmérés szerint büszkék a fehér toronyra, amit csak big pörgettyűnek neveznek. A tervek szerint Magyarországon 10 éven belül megszázszorozódik a szélenergia hasznosítása és a szélerőművek épp olyan hétköznapi látvánnyá válnak, mint a villanypóznák.

forrás: freepress .hu