A havasi gyopár az Alpokban él, kb. 1800 és 3000 méter magasságban.
A filmekben is a főhős az életét kockáztatja, hogy megszerezze szíve hölgyének a kis havasi gyopárt, ami tényleg így van, hiszen a növény a sziklák tetején él.
Jelenleg a védett növények közé van sorolva, mert a turisták nagymértékű növénygyűjtése a kihalás szélére sodorta ezt a ritka szépséget.
A növény fellelhető kis mértékben pl.. Lengyelországban, a Tátrában, illetve közép és dél Európa hegyeiben is. De közeli rokonai élnek Tibetben, a Himalájában, valamint japánban és koreában is.
A növénynek jellegzetes csillag alakú virágai vannak, amelyek fehérek és kissé molyhosak.
Ha valaki szeretne a kertjébe egy ilyen kis kedves növényt, érdeklődjön kertészetekben, hiszen kereskedelmi forgalomra is termesztik a növényt, sziklakertbe ültetve szépen fejlődik.
A növény maga egy 20-25 cm magas bokros növekedésű, évelő gyapjas növény.
5-15 darab fehér, fénylő felső levél csillag alakban helyezkedik el a virág körül. A 2-12 kosárka egyenként 60-80 csővirágot tartalmaznak. A peremen lévő csővirágok nőneműek, szálvirágzatnak is nevezik őket. Beljebb a nagyobb, hímnemű virágok találhatók.
A virágzási időszak Június és szeptember között van. A magot hordozó termés ejtőernyőszerűen száll, úgy terjed. Nedves időben állatokra is ráragad.
A vakító fehér csillogást az egymásba gabalyodott szőrökön elhelyezkedő több ezer apró légbuborék adja, amint visszaveri a beeső fényt. Ez a csillogás egyrészt hívó jel a nektárt kereső rovaroknak, másrészt a fényvisszaverődés védi a növényt a kiszáradástól
A havasi gyopár erős egészséges gyökérzettel elültetve nálunk is megmarad.
A sziklakert kövei közé ültessük el, érdemes a legjobban látható helyre ültetni.
Fontos hogy meszes laza földet válasszunk neki, mert más talajban nem érzi jól magát.
Ültetés után a fiatal növényeket egy ideig rendszeresen öntözni kell, különösen ott ahová az esővíz nem ér el.
Télen érdemes jó alaposan betakarni a tövét, főleg ha nem esik elég hó, ami megvédi a fagyoktól.
Virágzási ideje júliustól szeptemberig tart.
