Sajnos már nem csak a hazai jól ismert házas csigák ellen kell védekeznünk, de pár éve betelepültek a házatlan, vagyis a spanyol meztelen csigák is, amelyek szintén nagy pusztítást tudnak végezni kertünkben.

Régen a csiga azért nem okozott ilyen nagy gondot, mert Nagymamáink idejében még természetes volt csirkét tartani a kertekben, amelynek az egyik nagy kedvence volt a csigatojás. Ma az egyik legjobb védekezés, ha természetesen rendezzük be kertünket, építsünk pl. szárazan rakott kőfalat, amelybe a gyíkok is megtelepednek.

Ha egy kevés lombot és avart meghagyunk kertünkben tavasszal, ott a futrinka is megtelepszik, amely szintén nagy csigapusztító. A sündisznó is jó barátunk, ő is nagy segítségünkre lehet a csigák ellen harcban.

Tehát az első lépés, hogy lehetőség szerint becsalogassuk kertünkbe a csigák természetes ellenségeit.

A másik, amivel védekezhetünk a csigák ellen, ha minden reggel kisétálunk a kertbe, és kesztyűs kézzel összegyűjtjük a csigákat, ha esik az eső mindenképp tegyük ezt meg, mert a csigák az esőben szinte rögtön felfedező útra indulnak.

Vannak növények, amelyeket a csigák nem kedvelnek, ilyen lehet a cickafark, harangláb, kőtörőfű, kövirózsa, lángvirág, nebáncsvirág, oroszlánszáj, palástfű, sásliliom, tollbuga, tűzeső, Vénusz fodorka.

A vegyszeres csigaölő szerekről megoszlanak a vélemények, egyesek évről évre sikeresen használják, míg másoknál egyik sem válik be. Fontos hogy ezek a szerek ne kerüljenek emberi fogyasztásra szánt növények közelébe, és ne használjuk, ha kisállatunk vagy kisgyermekünk van, akik rendszeresen játszanak a kertben.

A csigaölő port, vagy granulátumot már most tavasszal érdemes kiszórni a talajra, és öntözzük be őket.

Ezen kívül bevethetjük a jól bevált praktikákat, ilyen, pl. ha hamut vagy összetört tojáshéjat szórunk ki a növények köré, vagy a jól ismert sörös csapdát állítjuk fel, de hatásos lehet az India futókacsa is, amely  már itthon is beszerezhető.