De vajon milyen a jó talaj? Amikor megveszünk egy új házat és elkezdünk álmodozni arról milyen finom zöldségeket és szép virágokat fogunk majd termeszteni, előtte vizsgáljuk meg a talaj minőségét.

Kérdezzük ki az előző tulajdonost, hogy ő mennyire tartotta rendben a kertet, mikor volt utoljára megtrágyázva a talaj, stb. Ez persze már első látásra is szembe fog tűnni, hiszen egy elhanyagolt gazos kertet biztos, hogy nem trágyáztak.

A kerti talajnál mindig a felső 60 cm talajréteg állapota számít, hiszen a legtöbb növény innen fogja felvenni a tápanyagot. Ebben a rétegben számtalan hasznos kis állat és mikroorganizmus él, amelyek lebontják a szerves tápanyagot és humuszt állítanak elő.


 

Sokan úgy gondolják, hogy egy növénynek, mindössze hőre, vízre, fényre és levegőre van szüksége, ami részben igaz is. Ám ezek csak akkor tudnak kiegyenlített mennyiségben hasznosulni, ha mindehhez a talajban rendelkezésre állnak a megfelelő tápanyagok és ásványi sók.

Egy új kertben mi magunk is könnyedén megvizsgálhatjuk a talajt. Elsőként vegyünk kezünkbe egy darab földet, és vizsgáljuk meg a minőségét. Az agyagos talaj összetömörödik és gyúrás hatására szinte gombóccá formálódik. A homokos talaj kipereg az ujjaink közül. A humuszos kerti talaj morzsalékos barna színű. Sajnos a legtöbb kertben ezeknek a keveréke fordul elő, és az is lehet, hogy egy kerten belül az egyik részben kötött a talaj, míg a másik részén túl homokos.


Elég, ha egy pohár vízbe beleteszünk egy vagy két kanál földet és máris láthatjuk, ahogy az alkotórészek szétválnak, a homok lesüllyed a pohár aljára, a humusz a felszínen fog lebegni az agyag pedig zavarossá teszi a vizet. Sajnos sem a túl homokos sem a túl agyagos talaj nem alkalmas a hobbi kertészkedésre.

Ám a túl agyagos talajt nagyban lehet javítani, ha egy réteg komposztot vagy mulcsot forgatunk bele. Az agyagos talajt egy ásó segítségével érdemes jó alaposan felásni, míg a homokos talajt elég vasvillával fellazítani. A talaj fellazítása közben ne feledkezzünk meg a talaj feljavításáról sem.


Erre a célra kiváló lehet a komposzt, amely sajnos a hazai kertészetekben még elég ritkán lehet kapni,épp ezért érdemes házilag előállítani de a tőzeg is ideális erre a célra, viszont a legjobb, ha kora tavasszal vagy késő ősszel egy réteg szerves trágyát forgatunk bele a talajba. Érlelt vagy szárított marha vagy istállótrágyát ma már minden nagyobb kertészetben kaphatunk, és ezt elég évente egyszer beforgatni a talajba.

Ezután nincs már dogunk, mint a kertünkben található talajnak megfelelő növényállományt összeválogatni és várni az első tavaszi napsugarakat, amikor is nekiállhatunk végre kertészkedni.

Ezt olvasta már?

A magvetés pénztárca kímélő kertészkedés is egyben tavasszal!

Fűmagvetés lépésről lépésre!

Kezdődhet a tavaszi magvetés!

Találkozz velünk a @GardenExpo 2024 kerti életmód kiállításon március 22-24. között! Csatlakozz a hivatalos eseményhez, és értesülj első kézből a legújabb kerti trendekről és izgalmas újdonságokról! Kattints ide!