Szent-Györgyi Albert leghíresebb biokémikusunk a hagyomány szerint nem szerette a paprikát, a világhírnevet mégis neki köszönhette. Felesége rendszeresen csomagolt számára paprikát a tízóraihoz, amit a tudós, nem mert kidobni, inkább vizsgálni kezdte. Így fedezte fel a C vitamint.


A valós történet egy kicsit másként hangzik. Az 1920-as évek végén külföldi kutatásai során, Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni azt.
A szegedi paprika bizonyult erre a célra a legalkalmasabbnak. 10 liter présnedvből, 6 és fél gramm savat állított elő. Ezt az anyagot később, egy másik kutatóval egy időben, azonosította a C vitaminnal és a skorbutra utalva aszkorbinsavnak nevezte el. A felfedezés lehetővé tette az aszkorbinsav nagy mennyiségű előállítását.


Szent-Györgyit már 1934-ben jelölték az élettani orvosi Nobel-díjra, de csak 3 évvel később kapta meg. Emberi nagyságát jelzi, hogy a szovjet-finn háború idején, a Nobel érmét a finneknek ajánlotta fel. Szerencsére azt egy gazdag finn kiváltotta és a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Szent-Györgyi humanizmusa mellett szerénysége is közismert.


Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas tudós
Én, mint polgár sose tettem többet, mint amit kötelességemnek ítéltem. És mint kutató, sose tettem mást, minthogy a saját kíváncsiságomat elégítettem ki. Ami ezt a diplomát kettősen értékessé teszi nekem, hogy a saját egyetemem és a saját hazámban kaptam ezt a kitüntetést.

Szent-Györgyi még Szegeden kezdett foglalkozni az izommozgás biokémiájával, ezen a területen is jelentős eredményeket ért el. A tudós a II. világháború idején politikai szerepet is vállalt, közreműködött a háborúból való kiugrás előkészítésében. A tudós a II. világháború után az Egyesült Államokba költözött, itt érdeklődése a rosszindulatú daganatok felé fordult és rákos sejtek működését vizsgálta.

Forrás: freepress.hu

További cikkek.

{module További cikkek|none}