A növény eredetileg Afrikából származik, Egyiptomban már közel 3000 éve termesztik és fogyasztják. A virágok nagyméretűek és igen látványosak ám sajnos  gyakran mindössze egy napig nyílnak, legtöbbször az  esti vagy az éjszakai órákban. Ma már Indiában, Ausztráliában, Amerikában és Malajziában is termesztik termése miatt, amely leginkább a paprikára emlékeztet minket.

Ennek az egyéves trópusi növénynek a termését még zsengén érdemes leszedni, majd frissen, párolva, vagy savanyítva fogyasztható, de akár lecsónak is elkészíthető.

Mivel a növény a meleg trópusi klímáról származik, így nem csoda hogy nagyon magas a hőmérséklet igénye, a magok is csak 18-20 fokos hőmérsékleten kezdenek el csírázni. Épp ezért elég, ha májusban vetjük el a magokat végleges helyükre, mert az okra nem bírja az átültetést. Lehetőleg úgy szórjuk el a magokat, hogy a palánták között maradjon legalább 30-40 cm sor és tőtávolság.

A május végén elvetett magok már június elején kikelnek, és ha elég meleg nyári napok következnek a növény gyorsan fejlődésnek indul. A fiatal palántákat érdemes rendszeresen öntözni, majd a kifejlet növényeket, már mérsékeltebben locsolhatjuk, de az öntözést mindig a hőmérséklettel kell összhangba hozni. Tehát ha az időjárás forró és kevés a természetes csapadék, az okrát is locsolni kell, ha pedig csapadékos az idő, kissé vissza kell fogni a locsolását.

Soha ne locsoljuk az okrát jéghideg csapvízzel, mindig hagyjuk állni az öntözővizet, amíg egy kicsit felmelegszik. Őszi talajmunkákkal (ásással, szántással) keverjük be a szerves és műtrágyákat. Alapos és mély talajlazítást, illetve művelést igényel mélyre hatoló főgyökere miatt. Tavasszal a területet gereblyézzük simára, és a kiültetésig tartsuk gyommentesen. Késői, paprikával megegyező kiültetése miatt a helyét májusig lekerülő, rövid tenyészidejű zöldségfélével (retekkel, salátával) hasznosíthatjuk.

Szaporítására kétféle módszer terjedt el: a helyrevetés és a palántázás. Palántáját a paprikával együtt is nevelhetjük, április elején vessük a magját. Lassan csírázik, olykor két hét is eltelik a kelésig. A palántákat a kiültetés előtt 8-10 nappal edzéssel, gyakori szellőztetéssel, fokozatosan szoktassuk a kinti levegőhöz. Alaposan öntözzük be, hogy minél kisebb gyökérsérüléssel, illetve minél nagyobb földlabdával járjon a felszedés. 45-55 cm sor- és 35-45 cm-es tőtávolságra ültessük, majd alaposan öntözzük be.

Helyrevetéskor május közepén 50 cm körüli sortávolságra, egymástól 3-4 cm-re, 2-4 cm mélyre szórjuk a magokat. 5-4 leveles állapotban egyeléssel állítsuk be a tőtávolságot.

Évközi munkái közül a legfontosabb az öntözés és a gyomtalanító kapálás. Nagyon fontos, hogy gyommentesen tartsuk a talaját, mert a gyomnövények sok vizet párologtatnak el.

Virágzás után 4-6 nappal kezdjük a szedését. Folyamatosan szedjük, mert a megöregedett termések értéktelenek. Magtermesztéskor hagyjuk a töveken a terméseket, és nyár végén, ősszel, éretten szedjük le. Túlérve a toktermések hosszanti irányba felhasadnak és kiszóródik a mag.

A ritkán előforduló lisztharmaton kívül különösebb kártevője, kórokozója nem ismert.